2004. május 24-én nagyon figyelemreméltó internetes bejelentést kaptam, miszerint Eger mellett egy tó partján május 23-án 21.55 és 22.01 perc között ufóészlelés történt, amelyről 6 fényképfelvétel is készült. Mi tagadás, amilyen szűkszavú, olyan érdeklődést keltő volt a bejelentés, ezért azonnal a telefonért nyúltam. Tettem ezt annál is inkább, mert eddigi tapasztalataim alapján az éjszakai fényképfelvételek nem túl meggyőzőek, éppen ezért a történetet inkább a hiteles szemtanúknak kellett igazolni, mintsem a fotónak, na de azért jó, ha van, pláne ha mindjárt 6 felvétel is készült a feltételezett ufóról. Mindig is vágytam már egy hiteles hazai fotósorozatra, és ennek már idestova 15 éve. Létrejött a telefonkapcsolat, melyből gyorsan kiderült, hogy nem éjszaka a hálószobában zajlottak az események, tehát az álom verzió kizárható, a helyszín egy eldugott völgykatlan, tehát lézerdiszkó sem jöhet számításba, ráadásul a látványnak több szemtanúja is volt, és mindezt megerősíti az állatok szokatlan viselkedése, és egy adó-vevő rendellenes működése is. [Helyszíni szemle Fekete Annamáriával] A körülményeket mérlegelve döntöttünk, és másnap 12 órakor lelkes kis szegedi csapatunk már az Eger melletti helyszínen, egy horgásztó partján gyönyörködhetett a festőien szép tájban. Elöljáróban érdemes megemlíteni, hogy a környéken már több esetben vizsgáltunk ki hiteles ufóészlelést, illetve a konkrét helyszín nagyon ideálisnak látszott akár egy "titkos leszállóhely" számára is. Ezt a megállapításunkat támasztotta alá a két szemtanú elbeszélése is. H. Tibor - aki egyébként szabadidejében sokat repül motoros és vitorlázó repülőgéppel egyaránt illetve hobbijai közé tartozik még az amatőr rádiózás és a horgászat -, azóta már többször próbálta felidézni élete talán legizgalmasabb néhány percét (találkozás az ismeretlennel), de még mindig felborzolódik a szőr a karján, ha belekezd a mondandójába. - Fél tíz körül indultunk el Feri barátommal egy kis sétára a tó melletti töltésen. Miközben megbeszéltük az elmúlt nap problémáit, odaértünk a zsiliphez. Én telefonálni próbáltam, ő meg nekem háttal, a korlátnak támaszkodva gyönyörködött a telihold által megvilágított víztükörben. [A két szemtanú a töltésen] [Tibor mutatja az irányt] - Csodálatos ez a látvány - vette át a szót J. Ferenc, aki egyébként fegyvermesterként dolgozik. - Sokszor kint töltöm az éjszakát, van, hogy beülök a csónakba és a tó közepén "hallgatom a csendet": az éjszakai tó és erdő élővilágának sejtelmes hangjait. 23-án este rottweiler kutyám is velünk volt, és szokás szerint a szabadságát élvezve előre rohant az erdőbe. Alig értünk a zsiliphez, mikor a kutya - aki egyébként még a betont is szétszedi - tőle teljesen szokatlan módon, nyüszítve visszaszaladt hozzánk. Bebújt közénk és nem mozdult. Arra gondoltunk, talán egy vaddisznó megugrasztotta. Akkor még nem is tűnt fel, csak így utólag jöttünk rá, hogy így tíz óra környékén már nagyon élénk a vadvilág. Őzek, vaddisznók, denevérek rendszeresen mutatkoznak a közelünkben, de most teljes volt a csend. Ahogy visszaszaladt a kutya, néhány perc múlva - a telefon memóriája alapján pontosan 21.55-kor - H. Tibor telefonálni próbált. - Még bosszankodtam is, hogy nincs tíz óra, és otthon már kikapcsolták a mobilt. Megszakítottam a hívást, és még világított a kijelző a mobilomon, mikor kelet felől egy diszkosz alakú fehér fény jelent meg az égbolton és felénk közeledett. Mivel nem messze van ide a repülőtér, hirtelen arra gondoltam, hogy egy bajba jutott repülőgép érkezik és pillanatokon belül a tóban fog landolni. Előkaptam a mobilom: fotó üzemmód, kép, és ráemelve a látványra többször is elkattintottam a telefonba épített fényképezőgépet. A fényjelenség azonban nem landolt a tóban, ugyanis a tó előtti völgykatlanban kezdett el manőverezni, hol lassabban, hol meg óriási sebességgel, és tette ezt úgy, hogy közben semmilyen hangot nem lehetett hallani. [A fotók és a helyszín nappal] - Én a repülőtér közelében lakom - mondja Ferenc -, a házunk felett fordulnak rá a leszállópályára a vitorlázógépek és azoknak is erős suhogó hangjuk van a légellenállás miatt, hiszen a leszálló sebesség is 100 kilométer / óra felett van. A völgykatlanban, ahol ráadásul a hegyoldal és a párás levegő még felerősíti a hangot, teljes volt a csend. Méreteinél fogva is - ami kb. 5-10 méter lehetett - már minimum a levegőben való mozgásának hangját hallani kellett volna. [Az adóvevő végig sípolt] - Egy dolgot kivéve - szól közbe Tibor - egyetlen nagyon rövid időtől eltekintve, a jelenség ittléte alatt a kis adóvevőm már-már fület bántó, sípoló hangot adott. Amikor a tányér alakú objektum kelet felé eltávozott, a sípolás gyengülni kezdett, majd teljesen megszűnt. Összegezve: a szemtanúk véleménye szerint - akik kb. 50-100 méter távolságból figyelték fényjelenséget -, az ismeretlen látványosság 4-5 percig volt látható, hol lassabban, hol gyorsabban, de állandóan mozgásban volt, teljesen hangtalanul manőverezett, és eléggé erős, egyenletes fehér fényt bocsátott ki magából. Semmilyen egyéb fényt, fénycsóvát nem lehetett látni. Nem tudták egyértelműen megállapítani, hogy csak fény, vagy tárgy, amit látnak. A suhogó hang hiánya nem szokatlan, ha valóban ufójelenségről van szó, hiszen az ufók a légtérben való manőverezésükhöz nem a légellenállást használják, így az egyébként áramvonalas forma sokkal csendesebben mozog a levegőben, mint a nekifeszülő kormánylapátok. [A negyedik eredeti felvétel] A szemtanúk nagyon is meggyőző, hitelesnek tűnő elbeszélése ellenére a fotók elemzése elég érdekes felvetéseket, kérdéseket hagyott megoldatlanul. Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy a képeken semmilyen utólagos manipuláció nyoma nem volt megállapítható. Az első és legfontosabb problémánk az időpontokkal adódott. A Nokia 3200-ás telefon memóriájából kiderült, hogy az első fotót - ellentétben a szemtanú elbeszélésével - 21.55 helyett 21.42-kor készítették, majd 4 percnyi indokolatlan szünet a második fotóig. A harmadik fotó elkészítéséig újabb 6 perc telt el, amire utólag, az eseményeket időrendi sorrendben felidézve, sem a szemtanúk, sem mi nem találtunk logikus magyarázatot. Majd 4 percen belül újabb 3 fotó készült. Így az eltelt idő 4-5 percről minimum 15-re módosult, de ki tudja, mennyi volt valójában, hiszen a következő visszaigazolható időpont 22.39 perc volt, mikor a szemtanúk laptopra töltötték a fotókat. 21 42' 21 46' 21 52' 21 53' 21 54' 21 57' A fotók idõrendi sorrendben Ez az időpont-pontosítás nagyon jó például arra, hogy kiejtsük a gömbvillám teóriáját, hiszen dr. Egely György véleménye szerint 15 perc csak speciális esetekben, és akkor is csak nagyon-nagyon ritkán fordulhat elő, gyakorlatilag nem is létezhet, hiszen a gömbvillámok legtöbb esetben néhány másodpercig láthatók. [Fotóelemzés számítógépről] Az ufóészlelések körében szintén nagyon ritka, hogy ilyen hosszú ideig közvetlen közelről megfigyelhessenek egy repülő objektumot. Természetesen számoltunk azzal is, hogy ilyen váratlan szituációban az időérzékünk is felborulhat, órák és elektromos berendezések is pontatlanná válhatnak, nem is beszélve olyan, ufós körökben jól ismert fogalomról, mint az időkiesés. A fotókat elemezve rendkívül figyelemreméltó még, hogy annak ellenére, hogy az objektum állandóan mozgásban volt, minden felvételen viszonylag élesek a kontúrok és közel azonos szögben láthatóak. Nagyon nehéz, szinte lehetetlen egymás után hatszor ilyen pillanatokat elkapni. Figyelembe véve a szemtanúk elbeszélését, a fotókat és a helyszíni vizsgálatok eredményeit, eddigi tapasztalatainkból okulva arra a következtetésre jutottunk, hogy ahhoz, hogy számunkra is megnyugtató eredmény szülessék, további információk gyűjtésére és vizsgálatokra van szükség. Egyik kollégánk a fotók elemzése közben nagyon találóan jegyezte meg: "Most vagy pezsgőt bont nekünk a "Kész átverés show", vagy egy óriási szenzáció bizonyítékát tartjuk a kezünkben".